2013. december 11., szerda

Megjelenés és könyvbemutató


Nagy-nagy örömmel írom Nektek, hogy megjelent ez a gyönyörűséges, Szegedi Katalin által képbe álmodott könyv, amelyre oly nagyon vártam.
A kiállatásmegnyitóval egybekötött  könyvbemutató december 13-án lesz az Óbudai Platán Könyvtárban 18 órakor (1031, Budapest, Arató Emil tér 1., bejárat a Kadosa utcáról), amelyre rengeteg szeretettel várlak Titeket.
Szegedi Kata pástétomokkal készül, Nyulas Ágnes forralt borral, én süteményeket viszek Nektek, Lovász Andrea kellemes beszélgetést tervez erre az estére.


És hogy miért epekedtem annyira arra, hogy végre kézbe foghassam? Nézzetek meg belőle néhány képet, és rájöttök majd. Szegedi Katalin olyan csodaszép képeket festett a kötethez, melyek még sokáig tovább rezegnek az ember lelkében.








--- Linkek:

A kötet kiadója:
http://www.cerkabella.hu/

A könyv illusztrátora:
http://szegedikatalin.blogspot.hu/

A könyv kiadója és illusztrátora rendszeresen megtalálható a WAMP-on:
http://wamp.hu/hu

2013. október 26., szombat

A Szívmadár című könyv bemutatója

Legnagyobb boldogságomra megjelent a Szívmadár című könyv Rofusz Kinga csodálatos képeivel a Vivandra Kiadó gondozásában.
Íme néhány kép a könyvbemutatóról, mely ugyanolyan meghitt és családias volt, mint a könyv születési körülményei.


Először Richly Zsolt kedves szavait hallgattuk meg a könyv illusztrációiról.
Nagyon megtisztelő volt számomra, hogy a szakma egyik legelismertebb képviselője beszélt a képekről hihetetlen kedvességgel, érzékenységgel.






Zsolt szavai után egy kis zenét hallgattunk.


Ágoston Alexandra, a Vivandra Kiadó vezetője, Rofusz Kinga és gyermekei mögött látható két eredeti festmény a könyvből. A Mesemúzeumban ugyanis lehetőség volt egy hangulatos kiállítás megrendezésére  a képekből.


Marék Veronikával Richly Zsolt szavait hallgatjuk.


A Felhőbálna című mesét kezdem el mondani nagy lelkesedéssel, mert szenvedélyesen szeretem a tenger alatti világot különleges teremtényeivel. Ez a történet készült el legelőször a kötetből.


Lovass Dóra barátnőm, aki később A koboldfa című mese felolvasásakor olyan kedvesen kisegített.


Kisebbik lányom, Léna, aki éppen mindent elkövet, hogy igazán huncutnak tűnjön.


Léna leellenőrzi, hogy biztosan az a mese jön-e, aminek jönnie kell.


A felhőbálnás mesét olvasom fel. Annyira azért nem komolyan, mint ahogyan az arckifejezésemből gondolhatnátok.


És az említett helyzet, amiből Dóra kimentett, azzal hogy folytatta a mese olvasását. A koboldfa című mese két szerelmes koboldról szól, akiket elszakít egymástól a Viharkirály, de döbbenetes erejű, idős korukig kitartó hűségüket látva újra összehozza őket. Hát ezt a mesét én bizony nem tudtam végigolvasni. Talán mert mélyen vágyom rá, hogy a férjemmel együtt öregedjünk meg, de azt is tudom, milyen ritka kincs, ha egy pár ilyen szép kort ér meg. Ezért a történet felénél megállíthatatlanul zokogni kezdtem (igen, írónéni  a képen éppen a könnyeit törölgeti).  De szerencsére Both Gabi kisegített egy zsebkendővel, a barátnőm pedig befejezte a történetet, amíg én jól kiszipogtam magam. Emma lányom figyeli a felolvasást.


Rofusz Kinga, a könyv csodaillusztrátora, egy ilyen csodafával készült. A gyerekek az általuk rajzolt koboldokat beköltöztethették a fa ágaira.


A padlóműhely alkotói.



Marék Veronika derűje mindenkire átragad, mellette csak mosolyogni lehet. Jobbra Emma lányom vigyorog.


Marék Veronika mindig olyan bölcsen mesél, hogy csak rajongva lehet hallgatni őt.


Amíg mi beszélgetünk, addig a  háttérben Dóra barátnőm férje, Bosznai Tibor vidám árnyjátékot rittyent Léna lányom legnagyobb örömére.


Dedikállok.:)



Rofusz Kinga inkább dedikül.:)


És a vigyortrió: Ágoston Alexandra, a Vivandra Kiadó vezetője, aki úgy szeretgette ezt a könyvet az előkészületektől kezdve, mintha a saját gyermeke volna, Lovass Dóra barátnőm, aki mellett sosem érzem magam túl magasnak, és én. Jó volt így együtt, és jó volt mindenkivel, aki eljött, köszönöm a sok szeretetet, amivel elhalmoztatok a könyv megjelenése kapcsán.

2013. szeptember 25., szerda

Hogyan nyaral az író?

Sokáig csendes volt a blogom, nyáron szinte alig kerültem erre az oldalra. Gép elé persze azért muszáj volt ülnöm, hiszen határidős munkán dolgoztam, egy felnőtt novellás kötetet állítottam össze, Ködkeringő címmel. 

Ezenkívül próbáltam feltöltődni. A tavasz egy író számára nagyon intenzív időszakot jelent, amikor szinte alig tud olvasni: találkozókra jár, szerkesztőkkel konzultál, nyomdai leadásokon ügyködik.



Nálunk ez még az iskolai jelentkezéssel is meg lett spékelve, hiszen a nagyobbik lányom, Emma most került első osztályba. Úgy izgultam, mint amikor annak idején az Iparművészeti Főiskolára felvételiztem: torokszárazság, laza gyomorgörcsök, izzadó tenyér, azt hiszem, mindent produkáltam, amit ilyenkor egy aggódó anyukának illik. 


Nagy örömünkre Emma fantasztikus helyre került, a Teleki Blanka Általános németes osztályába, és végre úszni is eljárhat minden nap, ami régi álma volt. Igazi sellőlány, úgyhogy muszáj lesz neki írnom egy sellős mesekönyvet.


A nyarat ezért még megpróbáltuk maximálisan kihasználni az iskola előtt: barátokkal találkozni, úszótáborokba járni és lemenni a tengerhez. És persze olvasni, olvasni, olvasni.





Ez a néhány kép talán megmutatja, milyen jól éreztük magunkat idén nyáron (a fotók alapján úgy tűnik, mintha csak egyetlen nyári ruhám lenne, de ez nem így van, csak épp ő a kedvencem:)). 







A következő blogbejegyzésben pedig írok a frissen megjelent Szívmadárról, és a készülő Fűszerkatonáról. Mert közben csodakönyveket készített nekem két illusztrátor is: Rofusz Kinga és Szegedi Katalin.

2013. június 11., kedd

Folyékony bánat és öröm


Folyékony bánat: sajnos a könyvheti dedikálásomat elmosta az eső, így csak néhányan csíphettek el. Akivel most nem sikerült találkoznom, attól elnézést kérek, remélem, lesz még alkalmunk összefutni. Akivel meg sikerült, annak köszönöm a jó kis beszélgetéseket.


Folyékony öröm:  addig is feltöltök néhány képet a könyvről, hogy lássátok, milyen gyönyörű.


Hihetetlenül boldog vagyok, hogy ennyire szép lett a második felnőtt verses kötetem, és felnőtt könyv létére illusztrációk díszítik. Remélem, Nektek is tetszeni fog.


 Szerintem öröm kézbe venni ezt a kötetet: Szulyovszky Sarolta képei és Luca Morandini könyvterve bámulatosan illenek egymáshoz. De ahhoz, hogy ez a könyv így nézzen ki, több ember kellett: ezúton is szeretném megköszönni a Libri Kiadó egész csapatának és a szerkesztőmnek, Dunajcsik Mátyásnak a sok támogatást és segítséget.


2013. május 21., kedd

Folyékony tekintet bemutató május 28-án





Ugye, milyen csodálatos borítót tervezett Szulyovszky Sarolta és Luca Morandini a könyvhöz? Én nem győzök betelni vele. Lírai, szenvedélyes és gyógyító erejű. Szépsége pont olyan elemi erővel gyógyít, mint a természet, melynek indái szinte kikandikálnak a kötetből, mert olyan hangsúlyosan van jelen a versekben. Ahogyan a női lét titkos ösvényei is behálózzák a kötetet.

Fotó: Éles Balázs

Hát így örülök én ennek a gyönyörű könyvnek, mely hét évvel az első verses kötetem után jelenik meg a Libri Kiadónál. Vigyorgok a képen annak ellenére, hogy nem éppen vidám szövegekről van szó. De nem is keményen fájdalmasakról. Folyékony fájdalom lebeg bennük, egyfajta finom bánatköd, mely megül a szemekben.

Fotó: Éles Balázs

Ha van kedvetek közelebbről is megnézegetni ezt a gyönyörű könyvet, és meghallgatni hogyan beszélgetünk róla Péczely Dórával, majd belesimulni Szalóki Ági törékeny és kedves zenéjébe, akkor
gyertek el május 28-án 19.30-ra a Pepita Oféliába!
Biztos vagyok benne, hogy Szulyovszky Sarolta, a könyv Olaszországban élő illusztrátora is lélekben velünk lesz.




2013. április 24., szerda

Hol ír az író?

Én az a típus vagyok, aki nehezen tud otthon írni. Talán azért is mert nő vagyok, és mindig észreveszek valamit, amit a háztartással kapcsolatban tenni kéne még. És ha az ember állandóan a mosásért rimánkodó ruhák és portalanításért könyörgő polcok sóhajait hallgatja, lássuk be, elég nehéz odafigyelni az írásra. Ezért én gyakran ellátogatok a kedvenc kávéházamba, ahol már annyi szövegem született.

Fotó: Éles Balázs
Helyszín: Csészényi Kávézó

Fotó: Éles Balázs
Helyszín: Csészényi Kávézó

A Csészényi Kávézót azért szeretem, mert csend van, nyugalom, nincs internet, és igazi békebeli báj jellemző rá. Derű és kedvesség lengi be a helyet. Pont alkalmas arra, hogy prózát írjon az ember. Itt írtam többek között a Librinél megjelent Madárasszony című regényemet. Látjátok, hogy az első képen, milyen név olvasható? Rill Órásdinasztia. Nem véletlen, hogy a regény egyik családját is így hívják, mert azonnal beleszerettem ebbe a névbe.

Fotó: Éles Balázs
Helyszín: Csészényi Kávézó

De itt írtam meg a Kolibrinél megjelent, Egy Csepp Figyelem Alapítvány felkérésére írt Szárnyak és paták című új mesekönyvemet is. És ezeknél az asztaloknál készül a Pagonynál napvilágot látó Szivárványcirkusz című kis kamasz regényem, és az alakulóban lévő nagy kamasz regényem. Ebben a kávézóban találkoztam Rofusz Kingával és Ágoston Alexandrával, amikor Kinga megmutatta a Vivandránál készülő Szívmadár című mesekönyvem elő képi ötleteit.


Fotó: Éles Balázs
Helyszín: Csészényi Kávézó

Valahogy bármerre nézek ebben a kávézóban, minden sarokban ücsörög egy mesehős vagy könyvszereplő. Komótosan szürcsölik a különlegesen finom kávéjukat, felnéznek a falra, megcsodálják a kávédaráló gyűjteményt, vagy nagyokat kuncognak a régi, zománcozott táblák feliratain. Mert ők is ugyanolyan jól érzik magukat itt, ahogyan én.



Megjelent a Szárnyak és paták c. könyv

Sok várakozás és készülődés előzte meg ezt a számomra nagyon fontos könyvet, de idén Könyvfesztiválra végre megjelent! Elmondhatatlanul boldog vagyok, mert szerintem a kötet gyönyörű lett Herbszt László grafikáinak köszönhetően. Vagány megjelenésű, mégis érzékeny és kedves. Pont olyan, amilyen a cukorbeteg kisgyerekekhez illik. Ti mit gondoltok?

Fotó: Erdőháti Áron

Fotó: Erdőháti Áron

A könyv elsősorban a gyerekkori diabétesz megértésében segít, de általános meseként is olvasható. Hiszen melyik családban ne fordult volna elő, hogy a szülő úgy érezte, gyermeke olyan helyzetbe került,  legszívesebben szárnyakat adna neki, hogy át tudjon lendülni egy problémán. Velem legalábbis már előfordult hasonló. Ilyenkor talán jól jöhet egy olyan mese, mely a bátorságról szól, és arról, hogy nincsen lehetetlen, csak lehetőségek, ha elég elszántak vagyunk ahhoz, hogy  megküzdjünk értük.

Fotó: Erdőháti Áron

Fotó: Erdőháti Áron

Jó érzés volt látni a könyv sajtótájékoztatóján, és a bemutatóján a Könyvfesztiválon, hogy ennyien az ügy mellé álltak, és segítenek abban, hogy az emberek megtudják, pontosan, mi is az a cukorbetegség. Szellő Istvánnak, Wolf Katinak, Vekerdy Tamásnak, Dr. Madácsy Lászlónak, a Proton Színháznak és Pokorny Liának ezúton is köszönet lelkes segítségért.

Fotó: Éles Balázs

Fotó: Éles Balázs

Fotó: Éles Balázs

Fotó: Éles Balázs

Fotó: Éles Balázs

Fotó: Éles Balázs