Nemsokára nyomdában: Maja tizenkét babája

Most azt a babalányt láthatjátok a tizenkettő közül, akivel állandóan történik valami baleset. A könyv alapkonfliktusa is az ő nevéhez kötődik.

Ugyanis Angella régen cirkuszi baba volt, akinek mindene a repülés. Csak nem fog mindig a padlásszobában ücsörögni? Hát persze, hogy nem.

Állandóan elszökik egy kis repülésre, és állandóan meg kell menteni.

Ő már csak ilyen. A lételeme a levegő, a lélekeleme pedig a könnyűség.

Készülőben: újabb szövegeket írtam a Seprűsrác meséihez

A rosszcsontokról szóló mesék kitalálásakor azért egy kicsit gondban voltam. Nem tartoztam a nagyon mozgékony, tűzrőlpattant, cserfes kislányok közé. Inkább álmodoztam a padban. Intőt soha nem kaptam, rossz jegyem sem volt nagyon. Hát így hogyan írjak rossz gyerekekről?

És akkor gondoltam, megkérdezem a férjem, hogy hogyan rosszalkodott gyerekkorában. Szerencsére igen sokat, és roppant kreatívan zsiványkodott annak idején. Végre tudtam dolgozni.

Így született meg egy verekedős mese is, aminek főszereplője egy városi galamb, aki elkerül a békegalambokhoz. A békegalambok persze azt sem tudják, mi az a pofon vagy rúgás. Bezzeg a városi galamb annál jobban.

Nemsokára kész: Maja tizenkét babája

Elkészült a karácsonyi mesekönyvem borítója is: a képpel Szegedi Kata teljesen lenyűgözött. Sejtettem, hogy fantasztikus lesz vele együtt dolgozni, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire eltalálja az ízlésemet.

Maja egyszerre cserfes és angyali, és van valami lefegyverző a félmosolyában. Mintha mindenkinek a lelke mélyére látna. Nem csoda, hogy sikerült kibékítenie a nagymamája tizenkét dühös babáját.

A tizenkét babából jó párnak kilóg a lába a babakocsiból, amint láthatjátok. Hogy milyen babáknak is pontosan? Porcelánasszonyról írtam a múltkor. Most jöjjön egy másik.

Aki figyelmesen megnézi a képet, lát egy fekete kezet és lábat. Bizony, bizony, az egy négerbabáé. Mert Bantu-tu egyenesen Afrikából érkezett Maja nagymamához annak idején.

Afrikai harcoshoz illően egy szál, illetlen ágyékkötőben rohangál buzgón zörgetve karkötőit és lábkötőit. Lehengerlően őszinte és természetes. Vagy ledorongolóan, ha a dárdájával nagyon hadonászik. Porcelánasszonnyal ellentétben a lelki kínokat még csak hírből sem ismeri.

A legnagyobb harci tette az volt, amikor legyőzött egy hatalmas kölyökoroszlánt, aki az életére tört. Azon még nem morfondírozott, hogy mi lett volna, ha felnőtt oroszlán támadja meg. Nem gondolkodja túl a dolgokat. Mellette az ember úgy érzi, hogy minden olyan egyszerű és kiszámítható az életben, mint a napfelkelte a Szaharában.

Most készült: Maja tizenkét babája közül egyik

És íme az emlegetett baba, Porcelánasszony, teljes valójában, Szegedi Kata fantasztikus interpretációjában.

A padlásszoba tizenkét babalakója közül ő a legcsendesebb, legkiismerhetetlenebb. És olyan hűvös, mint a porcelán. Vagy mégsem? A könyvből ez is kiderül majd.

Persze akad a babák között nagyon cserfes, és túlságosan is kiismerhető személyiség is. Az egyik pedig nemhogy hűvös, de kifejezetten tüzes típus. De a többiekről majd később.

Készülőben: Maja tizenkét babája

A karácsonyra ígért könyvem nagyon-nagyon készül. Szegedi Kata olyan csodálatos illusztrációkat készít a különféle babákhoz, hogy alig találok szavakat. Nagy beleérzéssel persze azonnal rájött, hogy melyik a kedvenc babám. Porcelánasszonynak hívják, és egy szomorú sorsú, zárkózott, kínai baba, akinek az élete végül mégiscsak jól alakul. És még mosolyogni is látjuk az utolsó oldalakon.

De lesz a könyvben holland baba, rongybaba, négerbaba, spanyol táncos baba, és még néhány igazán különleges baba is. A fiúknak pedig jó hír: nem csak lánybabák szerepelnek a könyvben.