2013. szeptember 25., szerda

Hogyan nyaral az író?

Sokáig csendes volt a blogom, nyáron szinte alig kerültem erre az oldalra. Gép elé persze azért muszáj volt ülnöm, hiszen határidős munkán dolgoztam, egy felnőtt novellás kötetet állítottam össze, Ködkeringő címmel. 

Ezenkívül próbáltam feltöltődni. A tavasz egy író számára nagyon intenzív időszakot jelent, amikor szinte alig tud olvasni: találkozókra jár, szerkesztőkkel konzultál, nyomdai leadásokon ügyködik.



Nálunk ez még az iskolai jelentkezéssel is meg lett spékelve, hiszen a nagyobbik lányom, Emma most került első osztályba. Úgy izgultam, mint amikor annak idején az Iparművészeti Főiskolára felvételiztem: torokszárazság, laza gyomorgörcsök, izzadó tenyér, azt hiszem, mindent produkáltam, amit ilyenkor egy aggódó anyukának illik. 


Nagy örömünkre Emma fantasztikus helyre került, a Teleki Blanka Általános németes osztályába, és végre úszni is eljárhat minden nap, ami régi álma volt. Igazi sellőlány, úgyhogy muszáj lesz neki írnom egy sellős mesekönyvet.


A nyarat ezért még megpróbáltuk maximálisan kihasználni az iskola előtt: barátokkal találkozni, úszótáborokba járni és lemenni a tengerhez. És persze olvasni, olvasni, olvasni.





Ez a néhány kép talán megmutatja, milyen jól éreztük magunkat idén nyáron (a fotók alapján úgy tűnik, mintha csak egyetlen nyári ruhám lenne, de ez nem így van, csak épp ő a kedvencem:)). 







A következő blogbejegyzésben pedig írok a frissen megjelent Szívmadárról, és a készülő Fűszerkatonáról. Mert közben csodakönyveket készített nekem két illusztrátor is: Rofusz Kinga és Szegedi Katalin.