Mindenkinek nagyon köszönöm, aki eljött szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumba az Iskolások kézikönyvének a bemutatójára. Aki esetleg lemaradt, annak mutatok néhány képet.
Az elején Gáspár Máté kérdéseire válaszoltunk Pásztohy Pankával.
Amikor Máté arról érdeklődött, hányan iskolások már vagy készülnek oda, a gyerekek pont úgy jelentkeztek, ahogyan az egy jól nevelt iskoláshoz illik.
A Petőfi Irodalmi Múzeum csodálatos belső terei láttán inkább képzeltük magunkat egy palotába, mint iskolába. De legalábbis palotaiskolába.
Rendkívül lelkes közönség várt, akik azonnal benne voltak abban, hogy iskolásdit játsszunk.
Itt épp összeadunk, hogy "ásó, kapa, nagy harang" válassza el a számokat.
A közönség egyik legmosolygósabb tagja.
Ki találja meg a képen a férjemet, vagyis a fotóst?
A ötperces tanórákon még jól bírja az ember figyelemmel. Bár a hétköznapokon is ilyen rövid órák lennének, ugye?
Összpontosítás.
Fordított rajzóra: ezúttal a gyerekek mondták meg a rajztanár néninek, mit rajzoljon, és nem fordítva.
Pásztohy Panka a gyerekek szenvedélyes instrukciói alapján egy álomiskolát rajzolt, ahol fagyiból van a kapu, nyalóka a kerítés, létrán lehet felmászni a magas padokhoz, és fogkefe a kémény.
Író néni magyaráz.
Látjátok ezt a gyönyörű tapétát a háttérben? A úri környezetben külön élmény volt pózolni a legújabb könyvemmel, amely nagy kedvenc a családban. Emma és Léna már bele is vésték a nevüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése