Annak, aki még nem hallott volna a könyvről, leírom a hátterét. Az Erős Antónia által alapított Egy Csepp Figyelem Alapítvány megtisztelő felkérésére írtam a nagy óvodás korosztálynak egy mesét, melynek az egyik szereplője Glu, egy cukorbeteg kisfiú. A könyv nem didaktikusan, inkább a szívre és a lélekre hatva próbálja eloszlatni a gyerekekben, szülőkben és a pedagógusokban élő tévhitet, félelmet a gyerekkori diabétesszel kapcsolatban, és előcsalogatni a megismerésből fakadó toleranciát.
Ilyen félelmek bárkiben lehetnek, bevallom bennem is voltak. Ősszel úgy alakult, hogy Emma az új csoportjában egy cukorbeteg kislánnyal is elkezdett barátkozni. Nagy örömmel, mégis aggodalommal a szívemben vártam a délutánt, amikor a kislány átjött hozzánk játszani. De nem sokáig kellett izgulnom. Az a pici lány olyan komolyan és önállóan mérte meg a cukrát, illetve annyira természetesen és felnőttesen kezelte a betegségét, hogy belém is hamar bátorságot öntött.
Szóval egy ilyen mesére úgy érzem, mindenkinek szüksége lehet. Még nekem is, aki megírom.
