Így néz ki néhány ív a könyvből és a borító.
A színek nem biztos, hogy teljesen pontosak, hiszen itt a borítót és a belsőket egy képre fotóztuk, gépindításkor pedig külön lettek beállítva a színeik. De talán azért sejteni lehet, hogy milyen csodákat láttunk a nyomdában a könyvből.
Itt a rasztereket vizsgálják lupéval. Bár szerintem ezek a nyomdászok annyira profik, hogy már nagyítóra sem lenne szükségük.
Egy ív, még a versek nélkül. Egyszerűen fantasztikus látvány volt.
És a borító: egy összehasonlítási alappal, és a frissen nyomtatott verzióval.
A szakértő is megvizsgálja a borítót, én meg csak figyelem, hogy mit figyel.
Ezen a gépsoron jött ki a borító, és az előzék. Egy-egy kis oszlop egy-egy fémhengert és színt rejt. Mindegyiken átmegy a papír, hogy végül összeálljon a különféle színekből a kép.
A belső ívek egy picit nagyobb gépen futottak át.
És a végeredmény: a még vágatlan, de varázslatosan szép nyomdaívek.
Már alig várom, hogy kézbe vehessem a könyvet, aminek a szépségére egyszerűen nem találok szavakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése