Ahogy már írtam, a Madárasszony című felnőtt regényem tele lesz állatokkal és növényekkel, illetve ezeknek az állatoknak és növényeknek a különleges történeteivel.Hogy miként bukkanok ezekre a történetekre, az teljesen változó.
Sok érdekességet mesél a madarász férjem vagy az ő barátai. De izgalmas eseteket írnak le a szakkönyvek is. Vagy egy-egy hírről a Madártani Egyesület leveleiből értesülök.
A napokban történt például, hogy az Ócsai Madárvártára bevittek egy kis vöcsköt, amit a környéken találtak. Az ócsai madarászok e-mailben kértek segítséget az ország többi madarászától, hogy javasoljanak olyan folyószakaszt az elengedéshez, amely nem fagyott, mert a madár a jégen nem tud nekifutni, és felszállni.
Amíg az ötletek befutottak a madarászokhoz, addig a kis vöcsök a gyűrűzőház egyik zuhanytálcájában pancsolt.
Nagyon sok ötlet érkezett levélben arra, hová is lehetne vinni, de végül a dunaharaszti vízszakasz nyert. A Gyűrűző Szakosztály vezetője személyesen ment el a bajba jutott madárért, hogy elautókázzon vele a Dunának ahhoz a holtágához, amely még ilyen cudar időben sem szokott befagyni.
Annyira megtetszett ez a nagy összefogás egy kis madárért, hogy gondoltam ezt is beleírom a készülő regénybe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése