Most lesz: A Maja tizenkét babájának szombati könyvbemutatója

November 24-én 11 órakor a Sárkányos Gyerekkönyvtárban két másik fantasztikus könyvvel együtt lesz a Maja tizenkét babájának a könyvbemutatója. Nagy örömömre Lackfi János beszél majd a kötetekről.

Már a nyomdában: Maja tizenkét babája

Fergeteges hajrá után a Maja tizenkét babája múlt héten nyomdába került. Gyönyörű lett a borítója, varázslatos az előzék, a belső képekről nem is beszélve.

Nagyon várom már, jó lenne belelapozni, de addig is írok még egy picit a babákról. A padlásszoba önkéntes száműzetésébe vonult babák közül itt újabb szereplőket láthatunk. A kanapé tetején Carmen áll, a tüzes, spanyoltáncos babalány. Előtte a széken Netti néni, aki gyógyíthatatlan rendmániában szenved. A hintaló mögött a félénk rongybaba, Kisnyuszi bújik meg. Az előtérben pedig Csinibaba és Lencselány feszít.

Maja pedig, akinek soha nem voltak babái, ámulattal csodálja őket.

Mint ahogy én is Szegedi Kata képeit, mert annyira szépek. De annyira.

Nemsokára nyomdában: Maja tizenkét babája

Most azt a babalányt láthatjátok a tizenkettő közül, akivel állandóan történik valami baleset. A könyv alapkonfliktusa is az ő nevéhez kötődik.

Ugyanis Angella régen cirkuszi baba volt, akinek mindene a repülés. Csak nem fog mindig a padlásszobában ücsörögni? Hát persze, hogy nem.

Állandóan elszökik egy kis repülésre, és állandóan meg kell menteni.

Ő már csak ilyen. A lételeme a levegő, a lélekeleme pedig a könnyűség.

Készülőben: újabb szövegeket írtam a Seprűsrác meséihez

A rosszcsontokról szóló mesék kitalálásakor azért egy kicsit gondban voltam. Nem tartoztam a nagyon mozgékony, tűzrőlpattant, cserfes kislányok közé. Inkább álmodoztam a padban. Intőt soha nem kaptam, rossz jegyem sem volt nagyon. Hát így hogyan írjak rossz gyerekekről?

És akkor gondoltam, megkérdezem a férjem, hogy hogyan rosszalkodott gyerekkorában. Szerencsére igen sokat, és roppant kreatívan zsiványkodott annak idején. Végre tudtam dolgozni.

Így született meg egy verekedős mese is, aminek főszereplője egy városi galamb, aki elkerül a békegalambokhoz. A békegalambok persze azt sem tudják, mi az a pofon vagy rúgás. Bezzeg a városi galamb annál jobban.

Nemsokára kész: Maja tizenkét babája

Elkészült a karácsonyi mesekönyvem borítója is: a képpel Szegedi Kata teljesen lenyűgözött. Sejtettem, hogy fantasztikus lesz vele együtt dolgozni, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire eltalálja az ízlésemet.

Maja egyszerre cserfes és angyali, és van valami lefegyverző a félmosolyában. Mintha mindenkinek a lelke mélyére látna. Nem csoda, hogy sikerült kibékítenie a nagymamája tizenkét dühös babáját.

A tizenkét babából jó párnak kilóg a lába a babakocsiból, amint láthatjátok. Hogy milyen babáknak is pontosan? Porcelánasszonyról írtam a múltkor. Most jöjjön egy másik.

Aki figyelmesen megnézi a képet, lát egy fekete kezet és lábat. Bizony, bizony, az egy négerbabáé. Mert Bantu-tu egyenesen Afrikából érkezett Maja nagymamához annak idején.

Afrikai harcoshoz illően egy szál, illetlen ágyékkötőben rohangál buzgón zörgetve karkötőit és lábkötőit. Lehengerlően őszinte és természetes. Vagy ledorongolóan, ha a dárdájával nagyon hadonászik. Porcelánasszonnyal ellentétben a lelki kínokat még csak hírből sem ismeri.

A legnagyobb harci tette az volt, amikor legyőzött egy hatalmas kölyökoroszlánt, aki az életére tört. Azon még nem morfondírozott, hogy mi lett volna, ha felnőtt oroszlán támadja meg. Nem gondolkodja túl a dolgokat. Mellette az ember úgy érzi, hogy minden olyan egyszerű és kiszámítható az életben, mint a napfelkelte a Szaharában.

Most készült: Maja tizenkét babája közül egyik

És íme az emlegetett baba, Porcelánasszony, teljes valójában, Szegedi Kata fantasztikus interpretációjában.

A padlásszoba tizenkét babalakója közül ő a legcsendesebb, legkiismerhetetlenebb. És olyan hűvös, mint a porcelán. Vagy mégsem? A könyvből ez is kiderül majd.

Persze akad a babák között nagyon cserfes, és túlságosan is kiismerhető személyiség is. Az egyik pedig nemhogy hűvös, de kifejezetten tüzes típus. De a többiekről majd később.

Készülőben: Maja tizenkét babája

A karácsonyra ígért könyvem nagyon-nagyon készül. Szegedi Kata olyan csodálatos illusztrációkat készít a különféle babákhoz, hogy alig találok szavakat. Nagy beleérzéssel persze azonnal rájött, hogy melyik a kedvenc babám. Porcelánasszonynak hívják, és egy szomorú sorsú, zárkózott, kínai baba, akinek az élete végül mégiscsak jól alakul. És még mosolyogni is látjuk az utolsó oldalakon.

De lesz a könyvben holland baba, rongybaba, négerbaba, spanyol táncos baba, és még néhány igazán különleges baba is. A fiúknak pedig jó hír: nem csak lánybabák szerepelnek a könyvben.

Most írtam - A készülő felnőtt verseskötetemből

Itt olvasható egy Ambróziában publikált vers a készülő felnőtt verses kötetemből, amelyhez Balázs egyik lírai füstfotóját választottam. A kép számomra teljesen a versbeli furcsa felhőt idézi, amely olyan, mint egy oroszlán nélküli sörény.

Aznap éjjel

A falubeliek egész éjszaka arra panaszkodtak

Azt mondták ez a csend

Ilyen csendet még soha nem hallottak

A fülüket is bántja

Nem beszélve a lelkükről

Egy percet sem tudtak aludni

Pedig aznap éjjel is ugyanolyan szépen csillogtak

A hússzínű mályvák a kertekben

Ragyogásuk retinatépő volt

Az úttest repedései pedig egy finom csipketerítő szélei

Rajtuk a fehér betonbunkók

Mint porcelán puttók kövér bokái

Szóval minden gyönyörű volt

Az elmúlás tökéletes arányban keveredett az élettel

És ők mégsem tudtak aludni

Hacsak nem a furcsa felhő miatt

Amiről a falubelieknek egy oroszlán nélküli sörény jutott az eszébe

Vagy az a különös nyakörv fémtüskékkel

Amitől a kutyák tekintete töredezett lesz

Mint a kőangyalok arca a sírokon

Készülőben: Seprűsrác meséi

Elkezdtem végre írni Rufusz Rafaeles sorozat harmadik részét. Sokáig csak füzetben volt meg az első két mese (régimódi író vagyok, kézzel írok mindent), de most már begépeltem.

A Seprűsrác meséi a a rossz alvás és a rossz evés problémája után a rossz viselkedéssel foglalkozik, ezért az alcíme Történetek rosszcsontokról lesz.

Rufusz Rafael ebben már elsős nagyfiú, és mint a legtöbb iskolás srác bizony néha elkövet zsiványságokat. Ilyenkor a szülei a verandára küldik takarítani büntetésből, hogy kiseperje a lelkéből rosszat.

De Rufusz Rafael lelke nemcsak a sepregetés miatt tisztul: Seprűsrác meséi is elősegítik ezt a pozitív változást. Seprűsrácot Lámpalányhoz és Bögreúrhoz hasonlóan a kisfiú a varázspálcájával keltett életre.

Várható megjelenés: 2012. tavasza

Most lesz: A csodálatos szemüveg pénteki bemutatója

Ugyan könyvhétre már megjelent A csodálatos szemüveg című könyv Herbszt László varázslatos illusztrációival, bemutatója még nem volt.

Az Anno meseboltban ezt most bepótoljuk: Laci képeiből hangulatos kiállítás nyílik, Edinger Kata beszélget velünk a könyvről, én pedig egy meglepetés mesével készülök.

A meserészletben, amit felolvasok nem egy szépítő szemüveg lesz a főszereplő, mint a könyvben, hanem egy csúfító. Ebben a kicsi Kovács Áron rokonának, morgós Mira nagynéninek a mindent csúnyábbnak láttató szemüvege rossz kezekbe kerül. Vagyis rossz szemekre.

De többet nem árulok el, gyertek el, jövő hét pénteken az Annóba, ahol elolvasom a történetet!

Most írtam: Az égbolt

Az Egy marék buborék című, előkészületben lévő gyerekverses kötetemben található az alábbi vers, amely most a Kincskereső magazinban is meg fog jelenni.
Egy apró szójátékra épül, és a kedvenc helyemmel, az éggel játszik el.


Az égbolt


Szép jó napot, jó napot,
Árulnak-e csillagot?
Elvinnék vagy úgy hatot,
De csak, ha szépen ragyog.

Szükségem van még Holdra,
Rajta halvány űrfoltra,
S úszkáljon, mint egy vidra,
Ha belép az égtóba!

Napból lesz még egy kiló,
Ugye, fénye átható?
Mert, ha csonkán csillogó,
Nem elég jó éjfaló.

Felhőből kell üvegnyi,
Ha be tudja préselni,
Lyukasak, mint egy zokni?
Ilyen minden ködholmi.

Végtelenből vennék még,
Nem sokat egy kevéskét,
Ahhoz legyen elég épp,
Kinyíljon ez a szűk lét.

Készülőben: Maja tizenkét babája

Szegedi Katalint nem kell bemutatni senkinek. Ki ne ismerné az Alíz csodaországban, a Lenka, és Királylány születik, és még sorolhatnám hány különleges könyv illusztrátorát?

Katalin most, hogy befejezte a Királylány születik második részét, a Királyfi születiket, egy újabb könyvhöz fest képeket.

Régi álmom válik valóra azzal, hogy ez a könyv az én egyik könyvem lehet.

A mese címe a Maja tizenkét babája lesz, és Balatonfüreden játszódik egy régi villában, illetve a tó partján, a mólón.

Maja az unoka, elmegy Maja nevű nagymamájához nyaralni, és megtudja, hogy a vidéki házban az élet sokkal izgalmasabb, mint gondolta volna. Maja nagymamának ugyanis van tizenkét dühös babája a padláson, akiket senki sem tud kiengesztelni. Vagy mégis?

A könyv várhatóan ősszel jelenik majd a Pozsonyi Pagony gondozásában.

Most nézegettem: Rimbaud-versek képregényben

Általános szokássá vált itthon irigykedni a külföldi nagyobb könyvpiacok sikereire és burjánzó lehetőségeire. Én is szívesen mondanám ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy bezzeg a franciáknál micsoda könyvek vannak, de inkább azt mondom, legyenek nálunk is ilyen könyvek. Nem lehetetlen a kiadásuk, pláne nem az eladásuk.

Mindig azt hallom a könyvtárosoktól, hogy felső tagozatnál csappan meg az olvasókedv, és nemhogy verset, de még regényt sem vesznek ki a 12 év körüli gyerekek.

Micsoda áttörés lehetne az olvasástanításban tehát egy olyan könyv, ami mondjuk Ady- vagy József Attila-verseket, vagy Kosztolányi-, netán Csáth-novellákat mesél el képregényben, új jelentést adva a régi, a diákok által néha porosnak érzett szövegnek olyan képregényrajzolók felvonultatásával, akik abszolút mai vizuális világot mutatnak a kamaszoknak.

A petit á petit kiadó elindított egy ilyen sorozatot Franciaországban, és minden elismerésem az övék. Kínálatukban nagy francia regények, verses életművek, de nemzetközi mesék, vagy akár legendakincsek is szerepelnek képregényes formában.

Elképzelem, hogy a görög mitológiát úgy tanítják a magyar tanárok, hogy csak előkapják a képregényes görög mitológiát, vagy az Arany-balladákat okítják ilyen formában. Lehet, hogy sok magyaróra-fan lenne ezután. Sőt biztos.

De visszatérve a Rimbaud-könyvre. A szerkezet egyszerű, könnyen átlátható. Először olvasható egyben a vers, mellette néhány izgalmas életrajzi adat, ami a vers jelentését is jobban árnyalja. Majd következik a versből megálmodott képregény, teljesen új, néhol bizarr, néhol gótikus, néhol urbánusan nyers, vagy éppen klasszikus mesekönyvi hangulattal. Mindegyik szöveghez más illusztrátor rajzolt sajátos karaktereket.

És így végül mindegyik vers életre kel, mesél, és elindít egy belső filmet. Egy mai, hozzánk közelálló filmet.

A Regény című vers például egy szombat esti buli történetét mondja el, ahol egy lány megismer egy fiút a Regény nevű bárban, megadja neki a számát, de elsiet a partiból, mert apja várja egy kocsiban ülve. Ez elkeseríti a fiút, de végül kezében a telefonszámmal az autó után ered robogóján. A fiú tragikus motorbalesetet szenved.

Furcsa, elgondolkoztató könyv ez, hihetetlenül gazdag képi ötletekkel. Érdemes megnézni azoknak is, akik nem kedvelik annyira a képregényeket, ha Franciaországban járnak.

Készülőben: Folyékony tekintet

Nemcsak egy gyerekverses kötet van készülőben, hanem összeállt a második felnőtt kötetem is. A munka címe Kanyar volt, aztán kaptam egy címet ajándékba Ijjas Tamástól A folyékony tekintetet, ami nagyon megtetszett. Lehet, hogy ez lesz a végső cím.


A kötet verseiből már megjelent jó pár darab irodalmi folyóiratokban, ide most egy és-beli publikációt linkelek be. A szövegek a természetet vizsgálják: az ember természetét, és a természet emberi oldalát.


Az első kötethez képest mások lettek a szövegek, egyszerre nyersebbek és finomabbak, egyszerre gazdagabbak és szikárabbak, és most talán egy kicsit több is lett bennük a próza, mint a vers.

http://es.hu/finy_petra;a_nyugtalan_halott;2010-03-21.html

Most írtam: A labdázó fény és A költő gyermekkora

Két verset, mely az Egy marék buborék munkacímű gyerekverses kötetemmel egy időben készült, megzenésített a Sajtkukacz zenekar. Az egyik A labdázó fény, a másik A költő gyermekkora című. A versdalok most felkerültek az Egyszervolt weboldalára.

Az új gyerekkötet érdekessége, hogy nem prózaversek, hanem formaversek találhatóak benne. Sokat gondolkoztam azon, hogyan tudnék úgy írni formában, hogy önmagam maradjak, értve ezen a kis nyelvi és képi játékaimat, szellemi csavargásaimat a szövegen belül.

Talán ráleltem a megoldásra: a szövegekben megpróbáltam olyan meseszerű figurákat leírni, akik rejtélyes kedveségükkel közelebb hozhatják a gyerekekhez a versek szeretetét, és közben a felnőttek szívét is megmelengetik.

A kötetet Szulyovszky Sára fogja illusztrálni.

http://egyszervolt.hu/dal/a-kolto-gyermekkora-lackfi.html
http://egyszervolt.hu/dal/a-labdazo-feny.html

Most olvastam: Szabó Magda: Tündér Lala

Az idei balatoni nyaralás nagy slágere Tündér Lala lett. Először hangosan olvastuk Balázzsal Emmának, aztán annyira behúzott a történet mindekettőnket, hogy külön-külön is elovastuk gyorsan magunkban az egészet.

A mese nyelvi érzékenységétől el vagyok elájulva: lírai, árnyalt, mégis frappáns, és jó dramaturgiájú szöveg.

A könyv ráadásul tele van zseniális találmányokkal, mint pl. a nonvideor és a konvertor, és annyira jól felépített és apró részletekig kitalált tündérvilág tűnik fel benne, ami simán kenterbe veri Harry Pottert.

A végén tehát megkönnyebültem konstatáltam, hogy szépirodalom is lehet populárisan érdekfeszítő anélkül, hogy fájdalmas kompromisszumokat kellene kötnie.

A régi Würtz Ádám által illusztrált könyvet olvastuk a nyaralás alatt, aminek bizonyos képeitől, be kell vallanom, én bizony gyerekként néha viszolyogtam, sőt Aterpatertől és Néma Haltól egyenesen rettegtem.

Emmát annyira nem zavarta a varázslótündér szálkaszakállas, rémisztően öreg arca, csontszerű, szinte hústalan lába és keze, de azért elhatároztam, hogy beszerzem az Európai Kiadó Szegedi Katalin képeivel kiadott szépséges könyvét is.

Szegedi Katalin művészetét egyébként is zseniálisnak tartom, régóta nagy rajongója vagyok. Az Alíz csodaországban vagy a Királylány születik képei különösen megragadtak.

Ráadásul annyira boldog vagyok, mert egy régi álmom teljesült: a Pagonynál közös könyvünk jelenik meg Maja tizenkét babája címmel. De erről majd egy másik bejegyzésben.

Visszatérve Tündér Lalához. Úgy hírlik, új képekkel jelenik meg idén az Európánál. Kíváncsian várom a kötethez készült legújabb illusztrációkat tehát Horváth Mónikától.

Most olvastam:-Patrick Ness: Kés a zajban

A Vivandra kiadó most jól meglepett, illetve nem is. Eddig is tudtam, hogy eredeti, ízlésformáló könyveket adnak ki, melyek feledhetetlen verbális és vizuális kalandra hívnak, de azért most nagyot néztem, illetve olvastam, mert ez a könyv pár nap alatt fogyott, és alig bírtam aludni miatta.

Rémisztő az alaphelyzet: a regény hősei ugyanis hallják egymás gondolatait, amit képpé is válik előttük, és ez kimondottan leterheli a tudatukat, illetve igencsak kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek miatta. Mintha meztelen pszichével mászkálnának a világban. Őrjítő.

De egy szép napon Todd, a könyv főszereplője találkozik a tökéletes csenddel, a szokatlan zajnélkülséggel, és utánajár, hogy mi lehet az. A stancolt borító is látványos, amely úgy néz ki, mintha egy kés átjárta volna könyvet, és milyen szépen illeszkedik a tartalomhoz is. A szövegbe folyatott, képvers-szerű, tipográfiai halmok, melyek a zaj áramlását hivatottak kifejezni, szintén zseniálisak. A szöveg pedig külön csemege volt számomra.

Lackfi János is nagy mestere annak, hogy sajátos megszólási stílusokkal, és egyéni nyelvi réteggekkel árnyalja a karakter személyiségét, amely így sokkal jobban hallhatóvá válik, szinte szó szerint megszólal. Patrick Ness is ezt az írói eszközt használja figuraépítéskor, és mennyire jól. A nyelvi rontások és a gyereknyelvi torzulások naiv világát idéző tévesztések, remekül mutatják be azt a világot, ahol Todd és a szebb élet reményében az új bolygóra érkező telepesek élnek, és ami szebb élet helyett egy idő után csúfabb, és jóval primitívebb életté aljasul. Izgalmas, elgondolkodtató, megrázó könyv, mely “zajos” sikerre számíthat. Mióta elolvastam, azon kaptam magam, hogy azt figyelem, milyen lehet a másik ember zaja, és vajon épp mire gondolhat. Néha sikerül is.

Lehet, hogy engem is megfertőzött zajvírus a könyv olvasása közben? Mindenkinek ajánlom, olvassa el gyorsan, hogy augusztus 31-én, már folytathassa is a második résszel.