Ilyen lesz: borító az Egy marék buborék c. könyvhöz

A legelső verses kötetem borítója, amely felnőtteknek szólt rózsaszín volt, és sok-sok üveggolyó szerepelt rajta. Most újra lesz egy rózsaszín fedelű könyvem, aminek nagyon örülök, mert mérhetetlen kedvességet és vidámságot sugall.

Nézzétek, meg milyen csodálatos borítója lesz az ősszel megjelenő, rímes-ritmusos gyerekverses kötetemnek Szulyovszky Sárának köszönhetően.

Ha még több képre és versre vagytok kíváncsiak, akkor látogassatok el Sári blogjára, ahol látható néhány oldalpár varázslatosan lírai képekkel, és egyedi, izgalmas tipográfiával.
http://saroltaszulyovszky.blogspot.hu/2012/08/new-bookuj-konyv-finy-petra-verseivel.html

Előkészületben: Egy marék buborék

Emlékszem, milyen izgatott voltam, amikor Szegedi Katalin küldözgette e-mailen a Maja tizenkét babájának a képeit. Kíváncsian néztem meg a leveleimet esténként, nem érkezett-e újabb kép tőle, hogy aztán ujjongva üljek a gép előtt, és hosszan gyönyörködjek a frissen átküldött képekben.

Az Egy marék buborék című kötet esetében szintén ezt érzem, türelmetlenül várom az újabb és újabb képcsodákat, amelyekkel Szulyovszky Sári elvarázsol, amikor megmutatja a legfrissebb illusztrációit a könyvnek.

Ez a lírai, misztikus kép Az Őszkirály című vershez készült, amely egy olyan uralkodóról szól, aki vörösre változtat mindent a világban. Hát nem gyönyörű?

Madárasszonyhoz képek: Miska, a kíváncsi szarka

Döbbenetes élményben volt részem, múlt hétvégén. A Madárasszony című regényben is szereplő egyik madárvártán, Fenékpusztán voltunk a családommal. Ez az a Balaton melletti gyűrűző állomás, ahol Lili, a főszereplő megismerkedik második férjével.

A vártán mostanában rendszeresen fogadnak be madarakat, többek között fészekből kiesett fiókákat, akiket később visszavadítanak. Amikor lent voltunk egy roppant kíváncsi és okos szarkafióka, Miska szórakoztatta az ott lévőket, aki varjúféle lévén nagyon tud kötődni az emberhez.

Engem a szőke hajam miatt kedvelt, még a vállamra is rászállt, láthatjátok, teljesen úgy festek, mint Linger Lili, a regény főszereplője, aki egy hollóval sétált ilyenformán mindenhová.

Miskát minden érdekelte, a bográcsállvány csövébe majdnem beszorult a feje, amikor belekukkantott, a gyerekekkel jót játszott, a táborban lévő, nála kétszer akkora dolmányos varjúnak pedig nekiugrott puszta mókából.

Életvidámsága, kedvessége utána az egész családnak hiányzott, amikor hazajöttünk. Főleg a madarász férjemnek, aki annak idején nevelt egy szarkafiókát, Picát, és igen megkedvelte. Mesélte, hogy szinte szülői szomorúságot érzett, amikor "kicsinye" megerősödve, megügyesedve kirepült egy szép napon, és nem látta többet.